Hír: A BGYH Zrt bejelentése szerint 2020. március 31-ike után nem üzemelteti a Dagály fürdőt.

Szeretném pontosan, harag és elfogultság nélkül, megírni a Dagály fürdő haldoklását és pusztulását. Ennek a jobb sorsra érdemes fürdőnek és uszodának, története és jelenlegi helyzete okot ad egy összetett helyzetértékelésre.

Mivel más lehetőségem nincs a történtek vizsgálatára, megpróbálom azokat az okokat megvilágítani, amelyek oda vezettek, hogy egy több mint 60 évig mindenki megelégedésére üzemelő fürdő kihasználatlanul áll.

Minden résztvevő szempontjából optimális megoldás választása

Ez bonyolultan hangzik pedig igen egyszerű. Van egy tulajdonos az állam, van egy kezelő az Állami Vagyonügynökség, van egy köztes szakmai szereplő a Nemzeti Sportközpont, amelyik a saját létesítményeinek keretén belül tudhatja a fürdőt és végül van a BGYH Zrt, amelyik az üzemeltető. Akié az uszoda, az állam, nem ért az üzemeltetéshez és ez nem baj viszont a vagyonát igen helyesen felügyelni szeretné, ezért oda adja a második szereplőnek, amelyik szintén nem ért az üzemeltetéshez, ezért odaadja használatra egy állami tulajdonú harmadiknak, amelyik üzemeltet uszodákat, de fogalma nincs milyen egy strand és fürdő, amelyik nem mellesleg uszoda is egy időben. Itt nem az az arány, hogy tíz egyesület mellett, akik 300 tagot mozgatnak hét közben, bejön 10 úszó vendég és hétvégén, amennyiben nincs sportrendezvény akkor 100 úszóvendég egyesületek nélkül.

Ezért odaadja annak, amelyik 60 évig üzemeltette a fénykorában 200 Dagály éves bérletest is vendégül látó fürdőt. Nem mellesleg a 2016-ot megelőző években nyáron hétvégén naponta még 5-6000 embert, nem beszélve a 1960-1989 közötti évek 10 ezres vendégszámáról. Na, de nem ilyen egyszerűen, mert körülbástyázza magát. Fizet a BGYH Zrt egy éves bérleti díjat, valamint a forgalomból származó bevételből egy meghatározott hányadot. A használati jog bármikor, három hónapos határidővel felmondható, tehát beruházás, komolyabb javítás értelmetlen, annak a részéről, amelyik látja és tapasztalja a hibákat. Ez az utolsó feltétel az, ami egyetlen ötlettel lehetetlenné tette a fürdő és uszoda gazdaságos üzemeltetését.

Vizsgáljuk meg a tulajdonban lévő szereplők mozgatórugóit, mert tanulságos. Vajon igaz-e az a kijelentés, hogy aki egy uszodát épít, az ráfizetést készít elő magának? A kijelentés helytálló, amennyiben a kiadás-bevétel oldalt csak az intézményre, nem a társadalom egészére vizsgáljuk. A társadalom szempontjából az egészséges, jó fizikai állapotban lévő és elégedett emberek hozta haszon, nem fog az uszoda jegybevételében tükröződni. A fürdő és uszodák esete más és ez az, ami zavarhatja a tulajdonost. A 2016-os időszakot megelőzően a Dagály fürdő és uszoda és ezáltal az igazgatóság is, éven belüli kereszt finanszírozta a fürdőt, amikor is a nyári forgalom kiemelkedő bevétele, valamint a 200 éves bérletes által befizetett összeg /ez 250 ezerrel számolva, kb 50 milliót hozott a BGYH zrt-nek. Megjegyzés: 2016-ban a kabinos éves bérlet 280 800 Forint volt/ biztosította, a Dagályra éves szinten szolidan nyereséges üzemeltetést. A strand-fürdő-uszoda hármas üzemeltetését szembe állítva a verseny uszoda üzemeltetésével, úgy mutatnám be, mint egy filharmónikus zenekar koncertjét és a Sziget fesztivál megrendezését. Mindkettő zene és társasági élet, de micsoda különbség!

Végy egy, az uszoda tervezéshez nem értő tervezőt, adj egy elnagyolt koncepciót és gyakorlatilag korlátlan pénzt

Ez a három feltétel egyben kezelendő, mert igazán így hatásos. Amennyiben bármelyik feltétel hiányzik, az gondolkodásra késztetné a szereplőket. Az első rossz előérzetem akkor volt, amikor a látványterveket láttam. Értem, hogy ez mindig és mindenütt a felhasználó megvezetésére szolgál (mi „parasztvakítás”-nak neveztük), hiszen a munkám során rengeteg kamu adatbázissal rendelkező demo programot mutattak be a fejlesztők. Na de ilyent még talán ők sem csináltak. Nézzük meg az itt mellékelt képen a látvány terven az új 25 méteres medencét. Rögtön alatta azt, ahogy megvalósult. A leírásban a vízmélységet egyenletes 2,20 méterben adták meg, ami tökéletes úszó medencének, de vízilabdázásra is alkalmas még akkor is, ha a mérete miatt nem lehet hivatalos mérkőzést rendezni benne. A látvány képen a fő épület felőli részen az alakok mellkasukig kiemelkednek a vízből, ami egy fürdővendégtől ilyen víz mélység mellett igen szép teljesítmény, mert ha nem a vízilabda csapat éppen lövésre vagy védésre készülő tagjai láthatók, akkor csekély 2,60 méteres testmagasságot feltételez. Leszögezhetjük ez klasszikus úszómedencének, nem strandmedencének tervezték, apróbb hiányosságokkal. A látványkép egy dolgot pontosan mutat, az egyik oldalon tervezett két létrát. A medence alján, az úszáshoz szükséges csíkok a látványképen hiányoznak, a valóságban az építész helyesen, így készítette el a terveket. A köteleket nem húzták ki azzal a felkiáltással, hogy úgyis vízilabdások jönnek délelőtt edzeni. Ezzel megoldották, hogy az utca felőli oldalról ne kelljen átúszni minden kötél alatt a létrákhoz annak, aki nem tud kimászni a medence szélénél vagy végénél. Emiatt háton úszni csak „a szovjet tudós Kukucskin módszerével” lehet, azaz kikukucskálunk időnként oldalra-hátra a hossz végi koppanás elkerülése végett. Ugyanis, medence véget előre jelző zászlók sem kerültek kialakításra. A kötelek segítenének (ott láthatók a képen a háttérben), de azokat az előző okok miatt nem használták csak egyetlen hétig, amikor az 50-es medencét leengedték. Az új 25 méteres medence, amely helyén a régi Dagály medencéje télen (október-április között) lég befújásos sátorral volt fedve, az üzemeltető részéről átalakítást és beruházást igényelt volna a téliesítéshez, amit nem vállalhatott az előző pontban ismertetett helyzet miatt.

Az építészeti furcsaságok sora ezzel még nem ért véget az új fürdő esetében. A mindig is nyitott 50-es medence eléréséhez, régen is fedett folyosó állt az úszók rendelkezésére. Valami hasonlót képzeltek el most is, de két helyen megszakításokkal, ami a szél és eső esetén gyors léptekre késztette az úszni vagy éppen vissza felé, vizes testtel, az öltöző felé igyekvőket. Persze ennek is meg volt az oka. Egy helyen, a közepénél, a park rész fenntartásához használt kis jármű áthaladását kellett biztosítani. A másik helyen a hiányzó borítás pontos magyarázatát nem találtam.

Az öltözőszekrény télen csak a felső ruházat begyűrésével használható. A Paskálban és Csillaghegyen is létező magas szekrényekből 40-50 darab elég lett volna, hiszen nyári hónapokban a kisebb szekrény is megfelelő.

A forgalom drámaian alacsony volt az előző két pont következtében a Dagályban. A 15-50 alkalmas úszójegyeket előre nem lehetett megvásárolni, ami közrejátszott a vendégek elmaradásban. Ezután a BGYH zrt vezetése feltételezem, pénzügyi okokból döntött az uszoda bérlés felmondása mellett, mert a 2020-as (különben 2021-re halasztott) szenior EB miatti tervezett leállás június elején nem boríthatta volna fel a bevétel tervet. Az is lehetséges, hogy a BGYH Zrt kommunikációjában említett módon az MNSK mondta fel a bérleti szerződést. Ha utóbbi történt, akkor azt csakis a nagyobb bevétel érdekében tehette. Ez pedig a nyári hónapokban valósul meg, ezért kérdéses mi fog történni ősszel, télen és tavasszal az új üzemeltetőre váltó Dagállyal?

A törzsközönséggel, alkalmi úszókkal és a fürdő vendégekkel mi lesz? A válasz rövid és találó, de az is kérdés: Kit érdekel?

Akik megvették az éves bérletet mehetnek Csillaghegyre vagy a Palatinusra. Ezt a vásárlási szerződésben rögzítették, tehát mindenki tette teljes súlyának tudatában vásárolta meg a bérletet, úgy ahogy évtizedeken át. A Palatinus, nem vírus veszély idején is 8-órakor nyit. Most mindkettő az összes nyitva tartó stranddal együtt, 9-től tervezi a nyitást. A dolgozó úszókról tehát lemondtak. Várhatjuk a nyugdíjas éveket, az talán megoldást hoz. Na nem a Dagály sorsában, annak már annyi. Soha nem lesz olyan, mint volt abban a 30 évben (1986-2016), amíg ott úszhattam.

Nem bánkódom, mert fölösleges és hiábavaló ezen szomorkodni, hogy elveszett és nem tér vissza az az időszak inkább örvendek, hogy 30 évet kaptam a Dagálytól.

Miközben a Dagályról írtam, az interneten rejtélyes előrejelzés jelent meg, mely szerint, bár nem lehet tudni ki illetve, mi a rejtélyes szereplő, aki/amelyik megnyitja 2020 június 22-én a Dagályt, de a boldog jövőt vetítik előre. Akik az idei évre megvásárolták az éves bérletet nem hiszem, hogy újabb nagy beruházásba vágnának. A jövő év az Európa bajnoksággal (amit különben remélem megtartanak!) további bizonytalanságot hordoz magában a nyitvatartást illetően. Aki csak oda érvényes bérletet vesz, nem lesz esélye máshová menni vele, mint BGYH Zrt esetében volt.

Budapest, 2020.05.27-31.
írta Miklós Attila