Én 2008-ban csatlakoztam a Csapathoz, amikor első szenior úszóversenyemen indultam, Gyulán a Várfürdő Kupán.

Ott nem igazán jó időkkel szereztem egy első és egy második helyezést. Soha nem felejtem el, milyen nagy kihívás volt számomra az a nap. Hajnalban keltem útra, öt órát utaztam, hogy aztán megmérettessem magamat a medencében. Őszintén szólva, nem is tudom, hogy előtte úsztam-e 50-es medencében. Ott akkor azt hittem, hogy soha nem érek el a fordulókhoz, majd a végéig, de valahogy csak sikerült, így sikerrel zárult az első szenior versenyem. Később persze beláttam, hogy még rengeteget kell fejlődnöm, és ezért, valamint egyéb okok miatt jó nagy szünet következett. Aztán 2013-ban visszatértem egy másik Sárkány Ákos személyében..

A mai, ünnepi úszásomra sem sajnáltam az időt és az energiát. Hódmezővásárhelyet választottam, mert számomra ez az egyik legszimpatikusabb uszoda, ahol nagyon jó úszni többek között, mert hihetetlen jó a vize.

Meg kell jegyeznem, hogy indulás előtt telefonon érdeklődtem, hogy van-e lehetőség bent úszni, mert mostanság a válogatott úszók edzőtáboroznak ott. Egy kedves hölggyel beszéltem, aki azt mondta, ha adok egy telefonszámot, pár perc múlva visszahív, és tájékoztat. Így is volt, hívott, és közölte, öt óráig lesz szabad pálya, mehetek. Ezúton is köszönöm szépen a kedvességét!

Amikor odaértem, a válogatott tagjai, Késely Ajna, Kapás Boglárka, Kenderesi Tamás, Telegdy Ádám, és a Többiek már távozóban voltak..

Az Úszómesterrel beszélve a 9-es pályát ajánlotta, mert ott maradhatok a legtovább.

A sávomban teljesen egyedül úszhattam le a szokásos 10000 m-emet, ami most nem volt erőtől duzzadó, de örömömre szolgált így is.

Utána megálltam a medence végén, a rajtkövön ült egy kislány fürdőruhában.
Megkérdeztem tőle: bejössz mellém?
Erre Ő: nem én csak nézem, hogy úszol, mert én még nem tudok úszni.
-Miért, Én tudok?
-TE tudsz!
-Örülök! Neked is gyakorolnod kellene, és akkor menne az.
-Ha nem kéne angolra járnom, akkor nem csak hetente egyszer tudnék jönni, biztos jobb lenne.
-Biztos. ;)

E kis dialógus után láttam, hogy van még egy kis időm 17.00 óráig, gondoltam úszok, amíg lehet. 600 m-t úsztam, amikor már jöttek kisgyerekek edzésre a "pályámra".

Edzőjük, Andrea (néni) kedvesen mondta, ha nem zavarnak a gyerekek, nyugodtan maradhatok.

Mondtam, rendben, akkor még úszok 400 m-t a srácokat követve.

Így lett a mai -szülinapi- úszásom 11000 m, amit Mindenkinek ajánlok, de elsősorban Csapatomnak, és Azoknak, Akik ma ott voltak Hódmezővásárhelyen!

Az úszást követően még kellemeset beszélgettem a helyi úszó klub egyik vezetőségi tagjával, Mihállyal. Mindketten sajnálatunkat fejeztük ki amiatt, hogy a szeniorok nem rendezik meg Hódmezőn az OB-t, közben pedig csodáltuk a már esti programjukat úszó világsztárokat..

A mai, és minden nap mottója is lehetne, ami ezután következett:
Az Uszodából távozva a közeli töltőállomáson tankoltam 10ezerért.
A pénztárnál kedvesen mosolygó fiatal hölgynél fizettem. 20ezrest adtam neki, erre Ő: nincs 10ezresed?
-Nincs. Miért, baj?
-Nem probléma, mögoldjuk! (Széles mosollyal.) ;)