Magas könyök
Hogyan működik az első-negyed-úszás
Szerző Robert Boder 2006. június
© Robert Boder
A magyar fordítást a német nyelvű szöveg alapján
Miklós Attila készítette a szerző engedélyével
Bevezetés
Röviden tisztázzuk mi a magaskönyökű tartás az
első negyed technikával úszott gyorúszás esetében.
A tanulmány elsősorban azokhoz a fiatalokhoz szól, akik az úszásba való
bevezetésen túl vannak, de nem uralják minden részletében a kartempó mechanikáját.
A gyorsúszásnál két legnehezebben megtanulható mozdulatot említenénk, a
magas könyökű tartást és a kéz merítését.
A kép szekvenciák a vízfogás után
készültek. Az első képen Karlyn Pipes-Neilsent a
2004 ben világbajnok úszónőt látjuk, aki bemutatja a magas könyökű úszás gyakorlat közben a
kéz előrevitelét és a húzási fázist. Ezeket a gyakorlatokat egy DVD felvétel alkalmával
mutatta be, melyet a Go Swim Productions készített. Ezért tartja
magasan a fejét és nevet közben! Figyeljük meg a bal könyökét, a váll és a kar által
bezárt szöget és a jobb kar előrevitelét. Az alább következő képek mutatják be azt,
amiről ez az oldal valójában szól.
A továbbiakban Grant Hackett és Ian Thorpe
két ausztrál olimpiai bajnok úszását vizsgáljuk meg. A képen hozzánk közelebb Hackett
látható. Hackett felkészült a vízfogásra
miközben Thorpe még a jobb kezét nyújtja előre. Nézzük meg Hackett keze miként mozog
a könyöke alatt. A kép közelítőleg azt az időpontot mutatja a kartempó ciklusában, mint az előző
Pipes-Neilsent mutató kép. Jól látszik, ahogy Thorpe a kezét kinyújtja és mennyire
áramvonalas a vízfekvése. Mindkét úszó a jobb oldalát (csípőt és felsőtestet)
lefelé fordítja. Thorpe lefelé nyomja a hónalját, hogy ezzel is a kar kinyújtását segítse.
Ez a kép a kar siklását/kinyújtását mutatja a vízbe merítés után. A kéz
laza és rövid ideig ebben a helyzetben marad a víz megfogása előtt.
A fej lefele néz. A kéz a víz felület alatt található
kissé lefele mutató ujjhegyekkel. A kézfej egy síkban tartott ujjakkal kerül merítésre,
nem a hüvelykujj felől először. A kar előre nyújtásra kerül anélkül, hogy az alkar a test középvonala felé mozdulna.
A kézfej egyvonalban van az alkarral. Ezek a feltételei annak, hogy a kar magától
vízfogási helyzetbe kerüljön. A kéz nem kerülhet tempó közben újra a víz felszínére.
Az ujjhegyek mindig mélyebben vannak mint a bokák. Gondoljunk arra, hogy ez a húzás idején lehetővé teszi a kéz
biztos vízfogását, a test előre hajtását vagy elfordítását a mozgó kéz fölött.
Az úszó teste olyan, mint egy szánkó: a kar erejével húzza és tolja a testét egy egyenes
vonal mentén előre, miközben a kezek a hóba kapaszkodnak. A bal oldali képen mutatott fázisban a kéz
lefele mozdul anélkül, hogy a könyök lesülyedne. Ennél az alkarra kell figyelni. Az
alkarnak nem kell oldalirányban elmozdulnia, hanem a vízfogás miatt lefele és utána
hátra kell mozognia a vízből történő kiemelésig.
Ezután a víz felett előre viszi a kezét és minden kezdődik előlről.
Képzeljük el a helyes kartempót úgy, hogy két párhuzamos fal található egymástól kb 25 cm-re.
A két fal fölött csak a felkar haladhat
át az alkar nem. Az alkarnak és a kéznek
mindig a két fal között kell maradnia (a bal kéznek ugyanígy két falat képzeljünk el).
A bal oldali képen Hackett megfogta a vizet és elkezdte a testének az áthúzását
a horgonypont fölött. Thorpe egyenesen fogja a vizet. Figyeljük meg mindkettejüknél
a magas könyöktartást, közel a vízfelszínhez. A kezek egyiknél sincsenek a test alatt.
Úgy néz ki mint egy szörfös a deszkán. Nézzük mégegyszer ezen az oldalon az első
képet: Thorpe ebben a pillanatban van ezen a horgonyponton. A kulcs a magas könyöktartás.
A könyököt nem szabad - úgy mint régebben megengedték - lefele engedni. A kézfej és az
alkar nem kerülnek a test alá, hanem kissé oldalt maradnak. A törzs és felkar által bezárt
szög állandó marad a teljes húzó- és tolófázisban, mégpedig a legjobb erőátadást
biztosító területben. Úgy a mell, mint a hát izmai is részt vesznek a kartempóban. A test
elfordulása adja meg, hogy milyen mélyre kerül a könyök. Képzeljünk egy zsineget a vízbe és
minden esetben vigyük a kezünket ez alatt a zsineg alatt. Vigyük előre a kezünket és a kéz irányuljon
lefele mint a vízfogásnál. A könyök a zsineg vonal ugyanazon oldalán kell maradjon a
húzás ideje alatt. A könyök ennél a feladatnál valamivel magasabban van egyébként nem különbözik a
normál úszástól.
Hackett befejezte a húzó fázist, a jobb kar mozgási energiája hozzáadódott a test
mozgásához, ezáltal az átadott erő csökken.
Ezután a kéz vízből szabadítása következik, amikor
a kézfej felszabadult a húzásból, az alkar a felkar felé mozdul, miután a könyök a víz felszíne
főlé került. Minden úszónál különbözik az, amikor szabadítást végrehajtja. Néhány edző
ahhoz, hogy a nem teljesen befejezett test elfordulást kihasználja, egy hosszabb
tolófázist alkalmaz. Fontos az, hogy a test hosszanti tengely szerinti elfodulását ne váltsuk fel
a vállak elfordulásával. A test elfordulása az egész testet érinti csípőtől indítva és a
felsőtest elfordulása követi. Amennyiben a váll elfordulása követné a csípő elfordulását ez
a váll lefele-hátra forgatásához vezet, ami a csípőt erősebben elfordítja, a kézfej a test
középvonalát keresztezi ez pedig a test kígyózó mozgásához vezet és senki sem akar
úgy úszni, mint egy kígyó.
Itt az látható, ahogy az úszó a jobb karját előre viszi miközben a bal kar még húz
vagy a tolófázist befejezi. Mindkét kar a
vízben van. Hátulról vagy elölről látszik milyen
hosszan van mindkét kar egyidőben a vízben. Ilyen helyzetben a legkisebb a test közegellenállása.
Amikor a bal kéz a vízben mozgást befejezte, nagyon gyorsan előre visszük, gyorsabban, mint
ahogy a jobb kéz a vízben mozog. Ez úgy néz ki mintha egy vízbe csapódó mozdulatot tennénk. Figyeljük meg mégegyszer
ennek alapnak az első képén, milyen közel van az előre vitt kéz a víz színéhez,
miközben a könyök oldalt helyezkedik el. A kezet nagy lendülettel visszük előre azzal a céllal,
hogy a középső ujjal érintsük a víz felszínét, alig valamivel a váll szélességén kívül.
A könyök magassága a kéz előre vitele közben függ az úszó váll izületének
mozgékonyságától és a test elfordulásától. A túl magas könyöktartás fájdalmat okozhat a
váll rotátor köpenyében. Az alacsonyan előre vitt kar kíméli a váll rotátor köpenyét.
Amikor a kezünket előre visszük a kezet lazán tartjuk, a "helyes" tartást nem megfeszített
izmokkal kell elérnünk.
A kéztartás és a mozgás vonalvezetése a
kéz előre vitelében teljesen egyéni.
Általában csupán annyi az elvárás, hogy a könyök a kézfej fölött legyen - vízbe merítés pillanatában is -
a kéz merítése valamivel a vál szélességén kívül történjen és a test fordítása a kezet előre nyújtsa.
A kéz előre vitelének utolsó fázisa egy kardcsapáshoz hasonló. A csapás nem lefelé, hanem előre irányul.
Ezután vigyük a kezünket a kezdőpontra és a másik karral ismételjük meg a húzást.
Jó úszást!
Köszönet nyilvánítás:
Ez az ismertető a Felix Gmünder honlapján található Grand Hackett és Ian Thorpe
úszás technikáját elemző írása illetve a szerző által a Karlyn Pipes-Neilsen úszásklinikáján és
úszóedzésein két év alatt megtanult technikák alapján került megírásra. Felix Gmünder honlapján
további információk olvashatók a kartempó koordinációjával kapcsolatban. Ezeket az írásokat
itt egy svájci honlapon lehet elolvasni.
További köszönet Glenn Millsnek a Go Swim producerének,
www.goswim.tv, aki által készített képeket a szerző felhasználta ebben az írásban.
A szerző ezt az oldalt Maddie McDonaldnak, Caroline McNamaranak és Rob Bodernek ajánja,
(utóbbi a szerző fia), mert őket figyelve ahogy Karlyns technikáját elsajátítják, támadt
ezen cikk megírásának ötlete.
A szerzőről:
BODER, Robert a Charles River YMCA-nál igazgató és úszóedző. Egy kis YMCA szervezetnél
dolgozik Boston (Massachusetts, USA) közelében. Szenior úszó, aki többször szerepelt az
Egyesült Államok tízes ranglistáján. A cikk elegye a személyes tapasztalatnak a leírt
technika alkalmazásában és annak, ahogy ezt fiatal úszóknak elmagyarázta. Szerzője
US Masters SSwimming által kiadott "Edzzél egyedül" írásnak. További hasznos
információkkal és megjegyzésekkel szívesen segít (angol nyelven)
BODER, Robert a rboder@comcast.net e mail címen.
|