A szenior női és férfi világcsúcsok összehasonlítása A női versenyzők eredményeinek összehasonlítása szenior versenyzők esetén azért érdekes, mert felvetődik a kérdés, hogy a különböző versenyszámokban meddig fontos az erő (a versenyző korának illetve az úszott táv függvényében) és mikortól lesz fontosabb a vér oxigén szállító kapacitása. Az első diagrammon az aktuális világcsúcsokból számított úszó sebességek aránya látható. A férfi úszó sebességéhez viszonyítottam a női úszó sebességét ugyanazon a távon (a 2006 augusztusában érvényes világcsúcs adatokkal). Érdekesnek tűnnek a következő megfigyelések az aktív versenyzők esetén a rövid távokon tehát 50 méteren 88 és 89,8 százalék között szór a sebesség aránya. Magyarázható azzal, hogy 50-en a rajt szerepe a legnagyobb és a rajt erő kérdése. Ami furcsának tűnik miért háton a legnagyobb a különbség? gyorson 100 és 200 on a különbség nagyobb mint 50 gyorson (ez ellentmond az előző feltételezésnek úgymint a rajt szerepének), viszont 400 gyorson kisebb a különbség 800 gyorson a legkisebb a különbség a férfi és női úszók sebessége között, de 1500 gyorson már nő a különbség furcsa anomália az is, hogy 200 női pillangón kisebb a különbség mint 100 pillangón A következő ábrán a 2010-es TOP10 es világranglista adatok mediánjából számolt sebességek arányai láthatók az előző ábra a 2006-os világcsúcsok arányai mellett. A medián érték azért érdekes a statisztikákban, mert kiszűri a feltűnően kiemelkedő eredményeket, de mégis a legjobb tíz középső (nem középarányos!) értékét veszi figyelembe. Az előző megállapítások, amelyeket a világcsúcsokkal kapcsolatban tettem ennél is érvényesek csupán a százalék értékek módosultak azáltal, hogy a legjobb eredmények helyett egy középső értéket választottam. A következőkben azt vizsgálom a szeniorok esetén miként alakul az úszó sebesség. Itt is két ábra látható az egyik a korcsoportos világcsúcsokat a másik a TOP10 es szenior eredmények mediánját hasonlítja össze. Az alábbi ábrákon a rövid (50m és 100 méter külön), közép (200 m) és hosszú (400 és annál hosszabb) távú versenyszámokat csoportosítottam lehet, hogy önkényesen, de így nem túlságosan terheltek az ábrázolások. Észrevételek a rövid távú szenior eredmények korcsoportonkénti és nemenkénti összehasonlításáról: fiatal korcsoportokban egész 40 évig (ebben úszik gyorson Dara Torres, aki 41 évesen újra aktív lett a szenior világcsúcsa után) kisebb a különbség a férfi és női versenyzők sebessége között mint az aktív versenyzők esetén szenioroknál pont hátúszásban a legkisebb a sebesség különbség a nemek között 65 évtől nagyon megnő a különbség a nemek úszó sebessége között, aminek a magyarázatát valószínűleg egy orvostudományban nálam jártasabb valaki tudná megadni Észrevételek a 100 méteres szenior eredmények korcsoportonkénti és nemenkénti összehasonlításáról: a sebesség különbség kisebb mint az aktív versenyzőknél 50 éves korig a törés a sebesség különbségben csak 75 éves korban következik be Észrevételek a 200 méteres szenior eredmények korcsoportonkénti és nemenkénti összehasonlításáról: a sebesség különbség tovább csökken a nemek között és bizonyos úszás nemekben kisebb mint az aktív versenyzőknél a törés a sebesség különbségben szintén 75 éves korban következik be (de pillangón csak 80 évesen) Észrevételek a 400 méter és annál hosszabb távú szenior eredmények korcsoportonkénti és nemenkénti összehasonlításáról: a sebesség különbség a legkisebbre csökken a nemek között (1500 gyorson 45 éves korban 95% nál is közelebb van) a törés a sebesség különbségben (a 400 vegyes ingadozásán kívül) 85 éves korban következik be Következtetések: a táv növekedésével kisebb a különbség a nemek úszó sebessége között a szenior úszóknál bizonyos korig mint az aktív úszóknál a határ ameddig az első megállapítás igaz az úszott távokkal nő 65 ről 85 évre, ami azt mutatja, hogy idősebb korban az erő csökkenése a nőknél számottevőbb viszont az erőnlétben nincs, akkora visszaesés írta Miklós Attila