Ez az írásom több dologról fog szólni. Először is azt szeretném itt leírni, hogy amit a csapat nyújt nekem, az nagyon fontos nekem. Olyan inspirációt kapok minden edzésen, edzés után, hogy azért biztosan megéri ott lenni. De az edzésterv is nagyon jó, kellemes. Mondjuk ezt nem azért mondom, mert nekem olyan könnyedén menne. De jó leúszni. Tényleg. Főleg az, amikor kicsit szusszanunk és akkor beszélgetünk. De az biztos, hogy Laci bácsi az az ember, aki a legtöbbet segít. Ő mondjuk úgy érzi, hogy nem igazán mentorál engem. De nekem az ér a legtöbbet, hogy segít engem versenyekre vinni. Az utóbbi 3 hétben nem voltam edzésen. Ez annak tudható be, hogy felvételiztem és sajnos a betegségem kiújulni látszott. Ez egészen 2009. február 6-ig nem volt biztos, hogy kiújult-e. De szerencsére jött a Rafael Vidal emlékúszás és úgy gondoltam, hogy itt az ideje annak, hogy letegyek valamit az asztalra. Ezért elhatároztam, hogy az 5 km-es úszásomat minimum meg kell haladnom. Így magamban elhatároztam, hogy leúszom 8 km-t. Ez ma meg is történt. Reggel úgy keltem fel, hogy igen, ma megcsinálom. Bár kissé féltem, de eljött a 14 óra. 14 óra 15 perckor beléptem az uszodába. Gyorsan átöltöztem és rohantam be a medencetérbe. Ott bambán végigmentem és ezért nem vettem észre az éppen tárgyaló Laci bácsit. Vele megbeszéltem, hogy a 25 méteres medencében fogom leúszni és 1000 méterenként egy kicsit pihenni fogok. Nos, ez így ment egészen 6400 méterig, amikor elkezdték szétszedni a pályaelválasztó szalagokat és az egyik fiú majdnem eltalálta a fejemet. Ez megzavart és eléggé idegesített, mert ez elég nagy tetűség. Szerintem. De Laci bácsi rögtön intézkedett. Átmentem az 50 méteres medencébe. Ott 3 Celsius fokkal hűvösebb volt a víz és ez nagyon rosszul esett. Lassan eljött az utolsó 500 méter. Ott még nem éreztem semmi inspirációt, de aztán ez megváltozott. Lassan, de biztosan haladtam az utolsó 3 méter felé. Ezt pillangóban úsztam le. Nem volt sok, de 7997 méter után mégis az volt, nekem. Ezt az ötletet Fodor Gyuritól loptam el, a 12 órás úszáson. Így hát befejeztem a 8 km-es úszást. Holnap újabb 2 km-rel egészítem ki az eddigi teljesítményemet. Így meglesz a 10 km össztáv. Köszönöm a lehetőséget. Benji 2009-02-07 22:07 Ezelőtti írásomban elmeséltem a 8 kilométer leúszásának történetét. Most az azt követő 4 kilóméterrőlfogok írni. Másnap (vasárnap) reggel felkeltem és elballagtam az uszodába. Ott Laci bácsi nagy szeretettel fogadott. Sokat segített. A medencetérben, az üvegnél ott díszelegett Rafael Vidal-ról szóló írások tömkelege. (Amelyeknél Hétfőn fotózkodtam) Nos, belekezdtem a hosszú úszásba, amelyeket 1 illetve 1,5 km ként megszakítottam. Szinte az egészet gyorsban úsztam le. A 25 méteres medencében úsztam ezt le. Hamar eljöttek az utolsó méterek. Bevallom fájt a térdem, de különösebb bajom nem volt. A teljesített 4 km után még pihentem egy kicsit a vízben majd kiültem a partra, ahol Laci bácsi gratulált. Ez a teljesítmény (az én részemről) éppen elég. Tudom, hogy vannak olyanok ,akik 12 km-t egybe leúsznak.Nekem egyenlőre ez is elég. Természetesen még tervezek nagyobb megmérettetéseket. De ezeket majd később fogom végrehajtani. Most arra kell koncentrálnom, hogy a Berettyóújfaluban megrendezendő Megyebajnokságra készüljek. Azt is nagyon várom már, hiszen még egy érmet sem nyertem. Épp itt lenne az ideje. 100 m gyorson, és 50 m gyorson fogok indulni. Ki hozom majd magamból a legtöbbet, mint a Debreceni Szenior Úszóklub „a” tagja. Benji 2009. február 13. 22:35
| |
