Jelentés öt egérről,* avagy rövid megemlékezés a megyebajnokság 3. fordulójáról Történt, hogy a Both-Dega Vigyorka nevű kisegér már az elején eltévesztette az egérlyukhoz vezető utat. Tudott ugyan angolul, de amikor feltette a kérdést: „Both-Dega, vagy Lou Bega, vagy mi is volt…?” nem jött hermanikus válasz, így jól eltévedt. Szerencsére megvolt a főegérhez vezető interaktív út, így nem „kukoricázott”, felhívta. Útmutatás után a csapat - némi kitérővel - elindult Hajdúböszörménybe, hogy Ezüst Hullámokon lovagolva, Árpád SEgedelmével, Nyíradonyban szerzett emlékekkel, Polip módjára, TekergőSEn, Herpály mocsarán átvergődve eredményesen megkergesse a többi egeret. A vetélkedő helyszínéig autón utaztak, öten ötfelé mentek volna a városban, de a tapasztalt, szenior egerek megtalálták a legjobb utat (nyilván nem a legrövidebbet). Amikor szembesültek a ténnyel, hogy mennyi kisegér gyűlt össze a megyei egérolimpiára, már azon voltak, hogy a vécé használata után megfordulnak, és hazamennek. Természetesen a 3 szenior egeret (Kerékrágó, Tormarágó, Gyomrágó) nem sajtból gyúrták, így peckesen besétáltak a macskabarlangba. Ezután újabb nehézségekkel kellett szembesülniük: egyrészt „Mi ez a klórszag….? Né má’, medence?”; „Vannak itt 21. századi egerek is, akik azt se tudják, mi az a Macskafogó?”; „Megint itt van Sapkameg, aki mindenért kiküld a küzdőtérről, főleg mert nincs rajtad (úszó)sapka, és netán még morzsolsz is valamit?”….másrészt a berettyóújfalui különítmény lenyúlta a kulcsokat….a kabinos hölgy szerint, aki nem állt teljesen a helyzet magaslatán… No, ekkor kezdődött a főegér (Gyomrágó) csapatvezető szerepe: kulcsokat visszavadászni, nevezési díjat kukoricában leperkálni, számokat és pályákat megfigyelni, kisegereket rendbetenni, biztatni, lazítani, időket felírni, tájékoztatni, „Most megyek taktikai tanácsokat adni, mintha Laci lennék…”, kérdezni, felírni, megtapasztalni, hajtani, átgondolni, beérni, beírni, kitekinteni, lemérni, megbeszélni….eltelt, meglett, ledaráltuk! Kerékrágó biz’ hamar szimatot fogott, hogy Debrecenben ma kukoricaosztás lesz, így gyorson gyorsan kavart, aztán magával rántotta Tormarágót is, aki elkedvetlenedett, mert nem érezte a levegőben a fűszeres sajtos chips illatát. „Pillangó” fogására már nem is vállalkozott… Maradt a főegér és 2 masszív „Egérke”, akik viszont nem kukoricáztak! 50 m hát….Hááááát….utolsó futam, remek lehetőség, hogy odapörköljünk a kismogyoróknak…25 méterig nem gond, érződik, hogy klór-ammónia gázban nevelkedett, vízicickány felmenőkkel rendelkező egérről van szó (latinul éppen Neomis FODIens), aztán előjön az a 10 év, amennyivel a kisegerek gyorsabbak, az öreg annyival tapasztaltabb: 2 hely ő. Újra 50 m hát….Áááá… karácsonyi meglepetés…a fiatalok sem mindig bírják, nyilván a fáradtság, hiszen már gyorson megmutatta, a papírforma hozható, sőt…hát ez „kajak”!…50 mell, egy hörcsög görcsöl a 3-ason, kitartása mérvadó, küzd mint egy véradó…megússza, nem vitás: MEDÚSZA!...egy szám maradt még, és a főegér, aki pillangót akar fogni….még több klórgázt, kukoricát, áááá….ez nagyon „zabos”…ismétlődik a szituáció, de nem ugyanaz a víz, nem utolsó futam, nem lehet odapörkölni… hiányoznak a „rostos” kiegészítők….meg egy kis Plussz…mindegy, most már pezseghetünk a meleg vízben vagy 2 percet, mert mindenki igyekezne haza… De hol is az a buszvég….? Megtaláltuk és remek verseny után megérdemelt pihenésünket töltjük. Eredményeink tételesen: Szalmarágó Sziszi (Karácsony Szilvia) 50 m gyors 0:31,81 50 m hát 0:39,81 (gyorson akkorát úszott, hogy a hátra nem maradt ereje, de így is hajtott, ahogy a szalmaszáron kifért) Both-Dega Vigyorka (Herman Anita) 50 m mell 0:42,8 (kis csapatunk vidámító tagja, aki nélkül eredményeink nem lennének…hol is….?) Kerékrágó Kaló (Dr. Rácz Kálmán) 50 m gyors 0:28,87 (kiváló kezdés, sajnos a bukót elfelejtette, így „csak” új csúcsot úszott) Tormarágó Tibus (Salamon Tibor) 50 m gyors 0:30,32 (ha nem megy el a kedve a torma miatt, akár pillangón is maradandót úszhatott volna) Gyomrágó Gyú (Fodor György) 50 m hát 0:30,97 (2. hely) 50 m pillangó 0:32,47 (abszolút csapategér, aki remélhetőleg ismét példát mutatott a kismogyoróknak és társainak is) Ezúton szeretnénk megköszönni legnagyobb DRágónk (Dr. Rentka László) szellemi támogatását, aki az éterben folyamatosan figyelemmel kísérte az öt egér fizikai teljesítményét! Természetesen jövőre újra eljövünk kukoricázni, és zabossá tesszük a kismogyorókat! Hajdúböszörmény, 2007. október 14. *Lásd Mészöly Miklós azonos című novelláját ill. néhány utalás erejéig a Macskafogó c. klasszikust!