Gyűjtőszenvedély


Apám bélyeget gyűjtött és verseket írt, gyerekkori barátom vasútmodellekkel foglalkozik, én japán teaeszközökkel foglalkozom, de igazából én sem adhattam alább, az igazi luxus kedvtelésem az, hogy uszodákat gyűjtök.

Párizsban borzalmas volt a Le Halle uszodája, mint egy csirkekeltető, úgy tapadtak egymás mögé az emberek, mégis bájos volt a néger ruhatáros nő, aki egykedvű lazasággal szedte el a kígyóvá nőtt meztelen sorból a válfákat, rajta mindennel, ami civilizálttá tesz.

A St Germain uszodájában megmondták, hogy melyik sávban milyen úszásnem az elfogadott és természetesen megrovásban részesültem.

A legmulatságosabb talán Catania volt, ahol fogpiszkálót rágva intett a kapus, amikor meghallotta, hogy úszni akarok, fizetés nélkül, tökegyedül úszhattam a meglepően modern uszodában. Kisvártatva öltönyös delegáció érkezett és érdeklődött, hogy a városháza melyik osztályán dolgozom, lévén az uszoda közszolgálati, de a kapus kimentett. "Magyar, de ő is közszolgálati"

Amalfiban a szikla peremébe vájt sósvizes medencében úsztam, igazi pillangónak éreztem a pillangót, tiszta, már-már steril volt Lahti uszodája, Schnalstal 2600 méter magasan fekvő uszodájában együtt edzhettem Fioravantival és az olasz válogatottal, de most betelt a pohár.

Nürnbergből hazafelé jövet, (ahol csak a Freibad West arab-török tiszta és nyüzsgő népfürdőjét próbáltam ki) Passauban szakítottam meg az utam és az orrom nem csalt - mindig megérzi merre van az uszoda - egy hihetetlen, elvarázsolt világba érkeztem. Parkolóház, termálfürdő és egész évben nyitva lévő fedett uszoda az egyik oldalt, nevezzétek ahogy akarjátok, élményfürdő a másikon. A fürdőt a városi közművek építette és üzemelteti egy belépő 3 EUR felnőtteknek, 1,4 diákoknak. Persze nekik könnyű, ők gazdagok. 50 méteres medence 25*25ös ugrómedence, versenytornyokkal, ahonnan csodák csodája a nép egyszerű fia is leugorhat és vigyáznak rá. Minden medence Inox acélból van és arcpirító a tisztaság. Úszás közben néha asztronautának éreztem magam, űrsétán.

Itthon vagyok, valamelyik nap kimentem a Nagyerdőre. Két hossz után úgy határoztam, hogy sem a kedvezményes belépő, sem ki tudja milyen pszichikai problémára visszavezethető úszásmániám sem kényszeríthet arra, hogy sűrű, kavargó, büdös szemetes lében ússzak.

Inkább járom a világot és uszodákat gyűjtök.

Üdvözlettel
T.D.