4 mozdulat, az alábbi sorrendben
(az átcsapós forduló gyorsúszásban)
1. az utolsó tempónál, míg a falat megérinteni szándékozó kéz a fal felé csúszik, levegővétel, nem kiemelkedve, hanem oldalra nézve (szemsarokból a falat is lehet nézni). 2. a fal megérintése egy kézzel (tenyérrel), a kar behajlítása könyökben, a test közel engedése a falhoz (erőnléttől függően; a falat lefejelni nem célszerű!). A levegővétel idáig tarthat, illetve oxigénhiányos állapotban akár egy újabb légvétel lehetséges. 3. a falat érintő kéz erőteljes kinyújtása (test eltolása a faltól), közben a test nem lap szerint (nem mellel előre), hanem élével (oldalával) távolodik el a faltól, a faltól ellökődő kéz függőlegesen, közel nyújtva a levegőben hirtelen előre csap, míg a súlypont, mint forgástengely körül a két láb a falhoz fordul és a falhoz támaszkodik (hajlított térdek, zsugor helyzet). 4. két lábbal erőteljes elrugaszkodás a faltól (az elején akár telitalppal, az elrugaszkodás végén természetesen a lábujjak hagyják el utoljára a falat), kezek elől, kinyújtott állapotban. Siklás addig, amíg gyorsabban haladsz, mint úszás közben bármikor (akár 2-3 mp-ig és 4-6 m-ig!) lábtempó megkezdése, az úszás folytatása Mellúszásnál a forduló az alábbi különbségekkel történjen: 1. A fordulónál a falat két kézzel és egyszerre kell megérinteni (újabban nem kötelező a két kéznek egy magasságban lennie, de az egyszerűség kedvéért én így ajánlom). A medence szélét meg lehet markolni, de tenyérrel a falra is lehet támaszkodni. Az érintést egy szabályos mellúszó tempó végén, nyújtott kezekkel a falig csúszva célszerű megejteni. Amelyik oldalra akarsz fordulni, azt a kezet (tenyeret) lecsúsztatod a falon (természetesen a falat rövidesen nem is kell érinteni ezzel a kézzel, mely a forduló során végig a víz alatt marad). A következő pontok változatlanok, mint a gyorsúszásnál: 2. az első pont végénél a helyzet: a fal megérintése egy kézzel (tenyérrel), a kar behajlítása könyökben, a test közel engedése a falhoz (erőnléttől függően; a falat lefejelni nem célszerű!) Levegőt ilyenkor lehet venni, nem kell hozzá külön kiemelkedni! 3. a falat érintő kéz erőteljes kinyújtása (test eltolása a faltól), közben a test nem lap szerint (nem mellel előre), hanem élével (oldalával) távolodik el a faltól, a faltól ellökő kéz függőlegesen, közel nyújtva a levegőben hirtelen előre csap, míg a súlypont, mint forgástengely körül a két láb a falhoz fordul és a falhoz támaszkodik (hajlított térdek, zsugor helyzet) 4. két lábbal erőteljes elrugaszkodás a faltól (az elején akár telitalppal, az elrugaszkodás végén természetesen a lábujjak hagyják el utoljára a falat), kezek elől, kinyújtott állapotban. Siklás addig, amíg gyorsabban haladsz, mint úszás közben bármikor (akár 2-3 mp-ig és 4-6 m-ig!) Mellúszásnál a siklás után egy teljes lehúzás lehetséges egyszerre két kézzel (előlről egészen combközépig, hajlított könyökkel, inkább magad alatt, mint oldalt nyújtva). Combokhoz zárt tenyerekkel, leszegett fejjel (a medence alját nézve) újabb 2 mp-es siklás. Lábtempó közben a kezeket a has alatt hajlítva előre visszük, kinyújtjuk, rövid siklás után a következő rendes kartempónál már fel kell jönni a víz alól és levegőt kell venni. Jó amatőr szinten is legalább 5 m-t kell ezzel a lehúzott tempóval megtenni az első légvételig, nálunk, szenior férfiaknál a 10 – 12,5 m sem ritka. Hibalehetőségek:
Mellúszásnál egy kezes, nem egyszerre történő két kezes benyúlás. Nem csúsztatja le a falról az egyik kezet, hanem tartósan két kézzel támaszkodik rajta (így nehéz befordulni). A lehúzásról és a víz alatti siklásokról, tempóról lemond, egyből úszni kezd (akár 2 m-re a faltól). + a gyorsúszásnál felsoroltak. Ennyi dolgot észben tartani nem túl könnyű, célszerű annyit gyakorolni, hogy automatikussá váljon a forduló célszerű végrehajtása. Mottó: leggyorsabban a rajtnál és a fordulónál haladhatsz, ezért célszerű figyelni rá! Debrecen, 2006. június 16. Összeállította Dr. Rentka László |